A Mercury részleget Edsel Ford hozta létre 1939-ben, olyan „kezdő-szintű” luxus márkaként, amely hagyományosan a Ford és a prémium Lincoln között helyezkedett el.

A „Mercury 8” egy úgy nevezett „teljes méretű személygépkocsi” volt, az első és tulajdonképpen az egyetlen modell amelyet ez a részleg gyártott 1939-től egészen 1951-ig.

Mercury 1939-ből

Az első világháború utáni Mercuryt 1949-ben dobták piacra. Az ezt meghajtó „flathead” V8-as motor némileg nagyobb erőt fejtett ki, mint a szintén újonnan tervezett 1949-es Ford, ehhez egy új felültöltő rendszer is választható volt, ami egy a műszerfal alatt található fogantyúval volt aktiválható.

Az 1949-ben elfogadott dizájnnal a Mercury 8 megszüntette a monotoniát az észak-amerikai autópiacon, és „felmelegítette” a háború előtti stílust, ezzel különböztetve meg magát az „unokatestvérének” számító Fordtól. Az autó méreteihez mérten viszonylag keskeny, és többnyire az orr alsó részén elhelyezkedő hűtőrács az egyik jellegzetessége volt a Mercury 8-nak.

Mercury 8 1949-ből, korhű felújítással

1949-ben az új dizájn látható volt az újratervezett Lincolnon, és minden Lincoln Cosmopolitanon is, míg a Mercury 8-nál a nyolc csöves rádió csak választható lehetőségként volt jelen. A négyajtós kombit kétajtós modellre cserélték, és habár ez az autó már fém tetős volt az oldalát még mindig fa panelekkel borították.

A fehér oldalfalú gumi abroncsok, és a hátsó kerekeket takaró „szoknya” szintén hozzájárultak a Mercury elegáns, de egyben agresszív megjelenéséhez.

Szintén 1949-ben Sam Barris a Mercury 8-ból alakította ki az első „ólomszánkót”, így a Mercury lett az örökös „ólomszánkó”, mint ahogy a Ford V8-as (the duce) a végérvényes hot-rod lett. A Mercury karosszériáját használta George és Sam Barris amikor megalkották a ”a világ legismertebb egyedi autóját”, a Bob Hirohatanak épített Hirohata Mercet.

Hirohata Merc

Az 1953-ban épített autó beállításaiban, stílusában és hozzáállásában sorsdöntő hatással volt a későbbi egyediautó készítők munkáira.

Mai napig gyártják, és kifejezetten népszerűek a Mercury 8 inspirálta Sam Barris autók üvegszálból készült másolatai.

1950-ben bevezettek egy high-end kétajtós Monterey coupet, azzal a szándékkal, hogy a Ford Crestlinerrel, a Lincoln Lido coupeval, és a Lincoln Cosmopolitan Capri coupeval együtt versenytársai legyenek a GM által előző évben piacra dobott kemény tetős coupeinak. Különlegessége volt, hogy független elülső felfüggesztéssel rendelkezett. 1952-től a Monterey önálló sorozattá vált.

Mercury Monterey Convertible Coupe 1952-ből

Az 1951-es Mercury Coupe paraméterei:  4.2 literes (255 cu in) / 279 Nm nyomatékot leadó 112 LE-s flathead V8-as motor. Ezt kombinálva háromsebességes manuális váltóval, és (RWD) hátsókerék meghajtással, 134km/h végsebességgel.

Több amerikai mozifilmben láthatjuk az autót: az 1973-ban forgatott American Graffiti. Badlands (1973). Grease (1978), valamint egy egyedi 1949-es Mercury-t használtak „Batmobile”-ként a Batman és Robin című sorozatban.

Ám nekem mégis leginkább a 1986-ban készült Cobra című mozifilm Marion Cobretti (Sylvester Stallone) autójának hangja jut eszembe az '51-es Mercury-ról.