Ha az autórajongók diktálnák az irányvonalat a nagy autógyártóknak, minden bizonnyal nem létezne többé középút. Minden autó sport modell, izomautó volna, legalább 800 lóerővel a motorháztető alatt.

Mit tegyünk az olyan nagy autógyártók visszafogottságát látva, mint a BMW? A CarBuzz tette fel olvasóinak a kérdést, és játszott el a gondolattal...

A BMW autói a legjobbak közé tartoznak, és ennek a márkának van az egyik legtöbb rajongója, lehet fintorogni, de ez az igazság.

Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a BMW felelős az olyan félresikerült autónak csúfolt négykerekűekért is mint például az X3-as, és a Seria Gran Turismo 5, mert valljuk be mindkét autó egy förmedvény.

BMW X3  - ugye, hogy csúnyácska?

Kezdjük az alapoktól. A BMW-nek egy mindenki számára elérhető autót kellene piacra dobnia, amely kívánatos lenne a rajongók számára, kompromisszumok nélkül.

A mostani 320i egyszerűen túl lassú és egyszerű ahhoz, hogy megfeleljen a BMW márkától elvárható követelményeknek.

BMW 320i

A BMW-nek létre kellene hoznia egy új 1-es szériát, mind szedán, mind hachtback változatban. Ezek az autók lehetnének első kerék meghajtásúak a kisebb ár érdekében, lehet, hogy szentségtörés, de tutti könnyen gyárthatna a BMW élvezhető első kerekes autókat is, ha akarna. Kiegészítve ezzel a Mercedes CLA, Audi A3, vagy akár a Volkswagen GTI vonalat.

A BMW használhatná ehhez a 2.0 literes, négy hengeres motort és megalkothatna egy 300 lóerős négy kerék meghajtásos M Sport verziót is.

Ne álljunk meg itt,  hisz ideje lenne a BMW-nek létrehoznia egy 8-as szériát is, hisz az új S-Class kabrió az egyik a piacon megtalálható legszebb ilyen típusú autó, és két AMG változatban is megtaláljuk. Egy BMW gyártotta M8-as pedig konkurenciát jelentene a Mercedes számára, és konkurense lehetne a közelgő Lexus LC500-nak is.

De mit tegyünk a motorháztető alá?

BMW M7

Mondjuk egy sor V8-as, vagy V12-es BMW motor is hajthatná az új találmányt, ami azért 600 lóerő felett teljesítene. A 8-as széria a zászlóshajónak számító 7-es szériás szedán kicsinosított változatából is születhetne, hisz a BMW nagyszerű Gran Coupekat alakít át szedánokból, ahogy ezt az M6-os Gran Coupe-val is megtették.

BMW M6 Gran Coupe

Hogy tudna minket valóban boldoggá tenni egy M8-as Gran Coupe?

Úgy, hogy egy M verziójú, középmotoros nyitott tetejű autó lenne. A BMW egészen az M1-es 1980-ban történt megtervezése óta nem tévedt erre a területre, pedig egy ilyen lépés visszahozná az oly rég áhított hírnevet az M sorozat számára.

Az emberek elvesztették hitüket az M sorozatban az olyan autók miatt, mint az X5M és az X6M, melyek elvesztették az egykori versenyautói örökségüket.

BMW X5M

Egy igazi szuperautó visszatudná adni a BMW rajongóinak hitét, ehhez használhatná az i8-as platformot, vagy egy nyújtottabb változatát a következő Z roadster platformnak.

BMW i8

Ennek az autónak az erőforrása lehetne az a motor, amely jelenleg az M5-öst hajtja. Így tényleg létrejöhetne az a 600 lóerős, középmotoros BMW, amelyről mindig is álmodtunk.

BMW Z roadster 2015

Kész is vagyunk!

Végül vessünk egy pillantást a BMW név koncepcióira, megpróbálva javítani azokon, ha már így nekiveselkedtünk. Jelenleg a BMW-nél az olyan meglepő nevek uralkodnak, melyek egy-egy adott modell motorjának jellemzőit hivatottak jelezni. Visszasírjuk azokat a régi szép időket, amikor a 328i-ben voltaképpen egy 2.8 literes motor volt.  

A név mizéria megoldása érdekében, ha megfelelő helyzetben lennénk, azt javasolnánk a BMW-nek, hogy más szempontok alapján nevezze el ezután az autóit, bár az autósok nyílván annyira megszokták a jelenlegi felhozatalt a nevek terén, hogy még egy ilyen logikus változtatás is megzavarná őket. Ezért inkább csendben maradunk! :)

BMW Seria GT5

De mindenképp optimálisabb lenne, ha jól kinéző, tetszetős kombikat terelgethetnének a rajongók a ronda terepjárószerű bömösök helyett, mint amilyen a Seria GT5 is!

Neked  melyik képzeletbeli BMW modell tetszene? :-)

Izomautó rajongók körében látunk egy-két elborult dolgot, de a svéd luxus sportkocsi hiperautói kifejezetten az unicumok körébe tartoznak.

Egy spéci Koenigsegg Regera, ami laza 1800 LE-vel szaggatja fel az aszfaltot, nevéhez híven valóban uralkodik (regera=uralkodni), de egyben jelenthetné azt is, hogy a legőrültebb luxus hiperautó kategória ez a különleges hibrid.

A hangja viszont igazi benzines, V8-as motor hang, rajongók imádni fogják! Nem utolsó sorban a látvány is lenyűgöző a tető hosszában elnyúló napfénytető, ergonomikus vonalak, a hatalmas nyomatékot elbíró szénszálas kerekek, mind elhitetik már látványra is a luxus sportautó erejét.

A temérdek mennyiségű lóerőnek az alapja egy 5.0 literes, V8-as, duplaturbós motor, ami 1100 lóerő alapjáraton, ehhez tartozik még három elektromos motor, ami 700 LE-vel dobja meg a főmotor teljesítményét, összesen 2000 Nm-t leadva ezzel. Még leírni is hátborzongató!

A hátsó kerék meghajtásos hiperautó 0-100 km/h sebességre 2,7 másodperc alatt gyorsul, ami viszont ennél is érdekesebb, hogy  0-300 km/h-ra 12 másodpercre, míg a végsebességhez, ami laza 402 km/h mindösszesen 20 másodpercre van szüksége. Ezzel még a Bugatti Veyron sem tud versenyezni! Meg úgy egyáltalán semmi!

Be mernél ülni a volánja mögé?

A ringben két benga állat, a jobb sarokban piros színben Chevrolet Camaro SS 1LE:

A bal sarokban zöld színben Ford Mustang 5.0:

Mindkettőjük komoly izomzattal rendelkezik, a Chevrolet Camaro SS 1LE igazi vérbeli amcsi izomautó, az 1LE felszereltséget jelöl, amitől egy igazi utcai versenyautó lesz a Camaroból, a maga 426 LE-jével, a 6,2 literes, V8-as motorjával, és a végtelenségig merevített, stabil szerkezetével, és mindazokkal a funkciókkal, amitől a pilóta egy versenyautóban érezheti magát.

Gyorsulás tekintetében a Camaro SS 1LE-nek épp párja a hasonló teljesítményekkel rendelkező Ford Mustang, "akivel" most összemérik erejüket a sötétségbe borult San Diego utcáin. Talán nem véletlenül várták meg az éjszaka leplét. :-)

Az 5 literes, V8-as Ford Mustang a maga 421 LE-jével méltó ellenfele az 1LE felszereltséghez kifejezetten manuális váltóval rendelhető Camaro SS-nek.

Mindkét nagyvadnak 4,5 másodpercre van szüksége, hogy elérje a 100 km/h-t, de lássuk melyik a gyorsabb ott, ahol mindketten jól érzik magukat az utcán, a tükörsima aszfalton!

Melyikre fogadnál? 

Már a sorozat gyártott 2015-ös Dodge Charger SRT (Hellcat) sem nevezhető egy átlagos személyautónak a maga 6.4 literes 707 LE-s, V8 HEMI erőforrásával, amely 881.2 Nm nyomaték leadására képes.

Ezeket a paramétereket szem előtt tartva, nem csoda tehát, hogy már ez a „szimpla” Dodge Charger SRT sem akármilyen teljesítményeket tudhat magáénak, mint például a 328,3 km/h végsebesség, amellyel a negyed mérföldes távot alig 11 másodperc alatt teljesíti.

"Csak" 707 LE

A 2015-ös Dodge Charger SRT Hellcat is hozza magával a klasszikus Charger kinézetet, persze mindezt a legújabb irányzatokhoz igazítva, lekerekített formák, impozáns hátsó LED fényszórók.

Az első hűtőrács is nagyon sokban emlékeztett a klasszikus Chargerekére, ehhez hozzájárul az ívelt téglalap alakú első fényszóró, amely így belesimul a hűtőrácsba.

Az izomautókra jellemző hatalmas motorháztetőn három légbeömlő nyílás is található, egy nagyobb a motorháztető kiemelt ívén, és egy-egy kisebbet ezen ív mellett.

A fékrendszere sem átlagos a "pokoli macskának", egy nagyon is combosított Brembo fékrendszerről van szó. Elől kerekenként két 39,116 cm-es tárcsás és hat dugattyús fékekhez hozzá jön még a hátsó kerekeken található 35,052 cm-es féktárcsa, amit szintén hat dugattyúval láttak el, amivel hatékonyan lehet uralni az erőt.

És ha ez még nem lett volna elég, egy csapat az Egyesült Államokból addig kísérletezett a motor meghajtás áttételével, és az elektronikával míg végül sikerült kipréselniük belőle több mint 900 Le-t, így ez a Dodge Charger Hellcat lett a legerősebb és egyben a leggyorsabb izomautó a világon.

Az amerikai gyorsulási pályákon már megszokott látvány ez a tűz-piros izomautó, amely egyre másra dönti meg a rekordokat, egy nővel a vezetőülésben! Lehet nem lenne népszerű ma Magyarországon. :-)

Tulajdonosai bevallása szerint nagyjából minden gyári ezen a „Drag” Chargeren, így például a fékrendszer és a váltó is, ami egyébként egy 8 sebességes automata, amely 160 milliszekundum alatt képes fokozatot váltani.

Nem csoda, ha tulajdonosai nagyon büszkék erre a vérbeli vadmacskára, és amikor csak tehetik kiviszik őt a gyorsulási pályákra ahol tovább tesztelik képességeit.

Az alap Dodge Charger SRT Hellcat 11 másodperc alatt teljesíti a negyed mérföldes távot, ennek a 900 LE-s bestiának csupán 9,710 másodpercre van ugyanerre a távra szüksége.

Ha az új Chevrolet Camaroról beszélünk, ami 2016-ban két coupe változatban jelenik meg az autópiacon, akaratlanul is a Ford Mustang jut eszünkbe.

Tagadhatatlan ugyanis, hogy az 1967-es megjelenése óta a Camaro sosem tudott kilépni a sokkal híresebb versenytársa árnyékából, és ez a helyzet öt évtízeden keresztül is fennmaradt. Sőt, mi több, 2003 és 2009 között a Camaro név eltűnt a süllyesztőben, míg a Mustang tovább növelte kiérdemelt hírnevét.

Ám most a Woodward Avenue-ban megrázták magukat, és előkaparták a porból e régebbi típus nevet, amely leporolása után fényesebben csillog, mint azt valaha is tette. Főnix madárként támadt fel az új Camaro, kicsinosítva, egyben izmosabban lép ismét a porondra, és meg kell adni tetszetős látvány tárul a szemünk elé, ha rá nézünk.

Az új, hatodik generációs Camaro egyik leghatékonyabb fegyvere talán az alváz, az új autóban ugyanis a General Motors által tervezett „Alpha” elnevezésű platformja található, amellyel a Cadilac ATS és CTS is hírnevet szerzett magának. Most a Chevrolet Camaro 2016 is ezzel tér vissza.

A Chevrolet szerint ezzel a 2016-os Camaro 28%-al szilárdabb az eddigieknél, emellett az Alpha platform elemeinek 70 %-ban a Camarora van szabva.

Az Alpha platformnak köszönhetően a Camaro kisebb lett méreteiben, hozzávetőleg 5,6 cm-rel rövidebb, és 2 cm-rel keskenyebb is, valamint magasságából is vesztett 2,8 cm-t, ill. a tengelytáv 4,1 cm-rel rövidebb lett.

A Chevrolet szerint a fenti paramétereknek köszönhetően az autó hozzávetőleg 100 kg-mal kevesebbet nyom, amiből már csak a könnyebb karosszériával nyertek 66,5 kg-ot. Már ez is sokat ígérő adat (mielőtt még az erőforrásról és a meghajtásról beszéltünk volna) hiszen azt mindannyian tudjuk, hogy „a súly az ellenség” egy sportautó esetében.

Chevrolet Camaro RS

Az acélt felváltó alumínium keresztrúd használata is hozzávetőleg 4,7 kg-mal járult hozzá a 2016-os Camaro súlyának csökkenéséhez. Ehhez még hozzájön 13 kg, melyet az alumínium és az acél ötvözött használatával nyertek a felfüggesztéseken. Az első felfüggesztés rugós, míg hátulra multilink felfüggesztés került. Elsőként a Camaro 2016 SS-re szerelik fel a GM nagyszerű „Magnetic Ride Control”  elnevezésű dinamikus lengéscsillapitóját.

Minden Camaro modell Brembo fékrendszert kap, kialakítása univerzális, míg az SS modelleken használt alkatrészek masszívak és nagyobb teljesítményre képesek. A nem SS modellekre egy-egy 4 dugattyús nyereggel ellátott 32 cm-es féktárcsát szereltek, míg a hátsó kerekekre 1 dugattyús nyerget, és egy 31 cm-es féktárcsát kaptak.

Az SS modellek ettől valamennyire eltérnek, mert mind a négy kerék 4 dugattyús féknyerget kapott, és 34,5-33,8 cm-es tárcsákat.

A standart 2016-os Camarok 45,7 cm-es kerekeit Goodyear Eagle Sport all-seasons abroncsokkal látták el, ezek kívánság szerint lecserélhetőek 50,8 cm-es Eagle F1 Asymmetric run-flats abroncsokra. A SS modell 50,8 cm-es Eagle F1 Asymmetric 2 run-flats abroncsokon gördült elő a michigani hivatalos bemutatón.

A 2016-os Camaro erőforrásában is hasonlít a Ford Mustanghoz: a soros négyhengeres turbófeltöltős motor lesz a Chevy alap motorja, de lesz majd még egy V6-os és egy V8-as változat is.

Az LT és a 2LT jelzésű modellekbe szerelik majd a két kisebb erőforrást, míg a soros nyolc hengerest kizárólag az SS modellnek tartják fenn. Ezzel szemben a Fordnál minden egyes Mustangot V6-os motorral látnak el, és nagyon kevés a választható lehetőség.

A négyhegeres motor az első ilyen szabású erőforrás a Camaro 30 éves pályafutása alatt. A hathegeres motort a Tremec TR3160 hatsebességes manuális váltójával, vagy a GM 8L45 nyolc sebességes automata váltójával lehet megrendelni. Az SS modell ugyanezekkel a váltó típusokkal és fokozatokkal lesz ellátva, de a manuális változat a Tremec TR6060, míg az automata az 8L90 lesz, mely a legújabb Corvetben is megtalálható.

A 2.0 literes, turbófeltöltős motor 275 LE, és 399.9 N-m nyomatékot ad le, ezek egyenlők a Cadilac ATS és a CTS értékeivel.

A Chevrolet állítása szerint az autópályákon mért adatok szerint a Camaro alig hat másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra. Azt azonban, hogy pontosan melyik meghajtó típussal érték el ezt a teljesítményt, azt nem pontosította a Chevy.

Összehasonlításképpen a Ford Mustang EcoBoost 0-100 km/h-ra 5,5 mp alatt gyorsul, manuális váltóval, míg az automata váltóval felszerelt modell 5,2 mp alatt képes ugyanerre. 

A V6-os, ismerős lehet, a 3,6 literes, direkt befecskendezésű motorral már a GM legjobb autóiban találkozhattunk. A most újratervezett erőforrás szélesebb V alakzattal és nagyobb furattal, valamint egy hengerszűkítővel (takarékos üzemmód elősegítésére) tér el az eddigiektől. Ezzel így ez a motor egészséges 335 LE-t, és 385.0 Nm nyomatékot hoz ki magából.

A Mustang vetélytársának szánt SS megkapta a 6,2 literes LT1 V8-at, amely a Corvette Stingray-ben debütált. Eltérően az ötödik generációs Camarotól, amiben a manuális váltó biztosította a nagyobb teljesítményt, minden SS modell ugyanezt az erősebb, dinamikusabb csomagot kapja, ami ebben az esetben 445 LE és 603.3 Nm nyomatékot biztosít.

Az új, 2016-os Chevrolet Camaroban nem kevesebb mint nyolc vezetési típus közül választhatunk, úgy mint Hó/Jég, Utazás, Sport és Versenypálya (utóbbi csak az SS modellekben). A program még magába foglalja az indulás szabályzót, fokozat beállítást (az automata modelleknél), gázpedál érzékenységet, kipufogó hang és kormányzás erősségét, stabilitás ellenőrzést, lengéscsillapítást, belső világítást.

Chevrolet Camaro SS

A 2016-os Camaro belső kialakítása mindennél fejlettebb, a gyár úgy gondolta, hogy ezen a téren felülmúlta a Mustangot, az autó csinosabb és atletikusabb, de nagyjából ugyan azt a vizuális élményt nyújtja mint az előző széria.

Egy kicsit több díszítő elemmel, és több LED-del az RS és az SS modelleken, az SS-en megtalálható még egy decklid légelterelő, és a motorháztető alatt irányított légterelők vannak a fékek hűtésére.

Ezek után nem marad más hátra, minthogy kíváncsian várjuk a 2016-os Chevrolet Camaronak valóban borítékolható-e a sikere…

A Mercury részleget Edsel Ford hozta létre 1939-ben, olyan „kezdő-szintű” luxus márkaként, amely hagyományosan a Ford és a prémium Lincoln között helyezkedett el.

A „Mercury 8” egy úgy nevezett „teljes méretű személygépkocsi” volt, az első és tulajdonképpen az egyetlen modell amelyet ez a részleg gyártott 1939-től egészen 1951-ig.

Mercury 1939-ből

Az első világháború utáni Mercuryt 1949-ben dobták piacra. Az ezt meghajtó „flathead” V8-as motor némileg nagyobb erőt fejtett ki, mint a szintén újonnan tervezett 1949-es Ford, ehhez egy új felültöltő rendszer is választható volt, ami egy a műszerfal alatt található fogantyúval volt aktiválható.

Az 1949-ben elfogadott dizájnnal a Mercury 8 megszüntette a monotoniát az észak-amerikai autópiacon, és „felmelegítette” a háború előtti stílust, ezzel különböztetve meg magát az „unokatestvérének” számító Fordtól. Az autó méreteihez mérten viszonylag keskeny, és többnyire az orr alsó részén elhelyezkedő hűtőrács az egyik jellegzetessége volt a Mercury 8-nak.

Mercury 8 1949-ből, korhű felújítással

1949-ben az új dizájn látható volt az újratervezett Lincolnon, és minden Lincoln Cosmopolitanon is, míg a Mercury 8-nál a nyolc csöves rádió csak választható lehetőségként volt jelen. A négyajtós kombit kétajtós modellre cserélték, és habár ez az autó már fém tetős volt az oldalát még mindig fa panelekkel borították.

A fehér oldalfalú gumi abroncsok, és a hátsó kerekeket takaró „szoknya” szintén hozzájárultak a Mercury elegáns, de egyben agresszív megjelenéséhez.

Szintén 1949-ben Sam Barris a Mercury 8-ból alakította ki az első „ólomszánkót”, így a Mercury lett az örökös „ólomszánkó”, mint ahogy a Ford V8-as (the duce) a végérvényes hot-rod lett. A Mercury karosszériáját használta George és Sam Barris amikor megalkották a ”a világ legismertebb egyedi autóját”, a Bob Hirohatanak épített Hirohata Mercet.

Hirohata Merc

Az 1953-ban épített autó beállításaiban, stílusában és hozzáállásában sorsdöntő hatással volt a későbbi egyediautó készítők munkáira.

Mai napig gyártják, és kifejezetten népszerűek a Mercury 8 inspirálta Sam Barris autók üvegszálból készült másolatai.

1950-ben bevezettek egy high-end kétajtós Monterey coupet, azzal a szándékkal, hogy a Ford Crestlinerrel, a Lincoln Lido coupeval, és a Lincoln Cosmopolitan Capri coupeval együtt versenytársai legyenek a GM által előző évben piacra dobott kemény tetős coupeinak. Különlegessége volt, hogy független elülső felfüggesztéssel rendelkezett. 1952-től a Monterey önálló sorozattá vált.

Mercury Monterey Convertible Coupe 1952-ből

Az 1951-es Mercury Coupe paraméterei:  4.2 literes (255 cu in) / 279 Nm nyomatékot leadó 112 LE-s flathead V8-as motor. Ezt kombinálva háromsebességes manuális váltóval, és (RWD) hátsókerék meghajtással, 134km/h végsebességgel.

Több amerikai mozifilmben láthatjuk az autót: az 1973-ban forgatott American Graffiti. Badlands (1973). Grease (1978), valamint egy egyedi 1949-es Mercury-t használtak „Batmobile”-ként a Batman és Robin című sorozatban.

Ám nekem mégis leginkább a 1986-ban készült Cobra című mozifilm Marion Cobretti (Sylvester Stallone) autójának hangja jut eszembe az '51-es Mercury-ról.

Nagy motorháztető, rövid hátsó rész, ez a 2015-ös Ford Mustang GT, klasszikus izomautó megjelenéssel. Ezen kívül a motorizáció terén is ragaszkodik az amerikai hagyományokhoz.

Az itt górcső alá vett Ford Mustang 2015 GT kabrióban például egy igazi telivér szíve dobog. Egy 5.0 literes 32 (DOHC) szelepes, 435 LE-s, V8-as alumínium blokk, egyebet mit is kívánhatna többet az, aki igazi „Mustang erőre” vágyik?

A Car and Driver internetes magazin tesztelte a Ford Mustang GT kabrió manuális változatát. Az eredmények nem meglepők, ám, ha valaki most tervez egy ilyen Mustangot meglovagolni, jó, ha tudja, hogy a GT kabrió legjobb helyből indulási teljesítményét akkor nyújtja, ha a motor 3900-as fordulatszámig pörög, amikor felengedjük a kuplungot. (Ez előre programozható az „elindulás-ellenőrző rendszer” segítségével).

A Car and Driver tesztjében egy sárga színű Mustang GT kabrió volt, és habár ez a szín furcsának tűnhet elsőre (leginkább akkor, ha az 1965-68 klasszikus „Mustang színek”-re az égőpirosra és sötétkékre gondolunk, de meg kell adni hogy ez az „új” szín nagyon is illik a Mustang GT kabrió új, de egyben klasszikus formákat is magába foglaló dizájnjához.

A GT kabrió 1974 kg, 69 kg-al többet nyom mint a legutóbbi Mustang kabrió, de „orrsúlyával” közel áll a 50/50 % álomhatárhoz a súlyelosztás terén. Ennek és a két hátsó egymástól független felfüggesztésnek, és a választható 50,8 cm-es abroncsoknak köszönhetően nagyon jó az útfekvése és stabilitása, habár nagy sebességnél azért érezhető némi rezgés az autóban, de ez leginkább a kabriókra jellemző gyengébb szerkezeti merevségnek tudható be.

A V8-as 542.3 N-m nyomatékot ad le 4250 fordulatnál, ezt kombinálva a hat sebességes manuális váltóval 4.7 másodperc alatt gyorsul 0-100 km/h-ra, és eléri a 249.4 km/h-t.

Méreteit nézve a tengelytáv: 2,72 méter, hosszúság: 4,78 méter, magassága pedig: 1,39 méter.

A fentieket figyelembe véve, a Ford Mustang GT kabrió egy igazi álom autó, ha valaki el tudja fogadni az árát, és nem mellesleg a fogyasztását is egy V8-as motornak! Az élmény ettől függetlenül garantált! Bevállalnád?

A Shelby Cobra története igazából 1923 január 11-én kezdődött el, amikor az Amerikai Egyesült Államok Texas államának Leesburg városában megszületett a tervező: Carroll Shelby.

A gyerekkorában sokat betegeskedő Shelby a második világháborút pilóta oktatóként szolgálta végig, első versenyére elég későn, csak 1952-ben került sor, ami egy gyorsulási verseny volt. Első győzelmét úgy szerezte, hogy egy nap alatt két futamon indult, és mindkettőn az első helyen végzett.

Karrierje lenyűgözően ívelt felfelé és nemsokára olyan nevekkel vezetett egy mezőnyben mint Phil Hill, Juan Manuel Fangio. (F1 világbajnokok).

450 LE, V8 - King Cobra 1963

1954 szerződtette az Aston Martin és 1959-ben Aston Martin DBR1-el nyerte a Le Mans-i 24 órást, a világ leghíresebb sportkocsi viadalát.

Karrierje 1960-ig tartott, amikor az orvosok szívbetegséget (angina pectoralis) állapítottak meg nála, fel kellett hagynia a versenyzéssel. És milyen jól járt a világ!

1961-ben Shelby levelet írt az AC Cars-nak, hogy használja az ő motorját, mivel akkoriban az AC Cars motorszállító nélkül maradt, miután a Bristol vállalat abbahagyta a motorok gyártását.

Shelbynek kapóra jött az AC Cars szorult helyzete, mert neki pont egy könnyű karosszériás autóra volt szüksége, hogy minél versenyképesebb legyen.

Így adott volt egy kézzel készített, csővázas könnyűszerkezetű angol kétajtós sport autó (roadster), amelybe Shelby javaslatára egy bivalyerős 484 LE-s, 4.3 literes, V8-as Ford motort szereltek, így 1962 áprilisában Shelby műhelyében elkészült az első CSX200 utónevű AC Cobra, amit a New York-i Auto Show-n mutattak be.

Az első AC Cobra (1962)

A sport autók mellett Shelby utcai kivitelű Cobrákat is készített, ezekbe 430 LE-s motorok kerültek, az első Cobrák végsebessége több mint 300 km/óra.

A Shelby Cobra leginkább szembeötlő karosszéria eleme nem más mint az elején lévő óriási légbeömlő nyílás. Ehhez hasonlót ritkán láthatunk, többek között ez is tette egyedülállóvá a Cobrát.

Más gyártókkal ellentétben Shelby nem tett egyetlen légterelő elemet sem autóira. Ezzel is egy egyedi, gyönyörű formákkal teli járművet hozott létre.

A nagy sikere ellenére, meglepően kevés példányszámban gyártottak a Shelby Cobrából. 1961-68 között csupán 998 autó hagyta el a műhelyt. Ez magába foglalja az utcai Cobrákat, verseny és félverseny autókat is.

A termelés nem bizonyult nehéznek, mivel az AC Cars már megtette a szükséges változtatásokat, amikor beszerelték 2.6 literes V8-as Ford Zephyr block-ot.

AC Cobra a Thelma&Louisban - ritkaság, hogy nőket látunk egy ilyen autó volánja mögött

A több változtatás mellett a legjelentősebbnek talán azt nevezhetnénk, hogy a Shelby Cobránál, egy sokkal masszívabb (erősebb) hátsó differenciált szereltek be.

Az AC Cars készítette az alvázat és a karosszériát is (festéssel díszítéssel), ezt aztán átszállították Los Angelesbe, ahol beszerelték a motort, a váltót és kijavították a szállítás okozta karosszéria hibákat.

Az első 75 Cobra MK1-et (beleértve a prototípust is) a 4.3 literes 260 cu in motorral szerelték, míg a fennmaradó 51 MK1-be ennek a Ford motornak egy nagyobb 289 cu in 4.7 literes, V8-as változata került.

AC Cobra MK1 (260)

A Daytona Coupe lenyűgöző formában került a pályákra, és olyan eredményt ért el, amiről sokat álmodoztak az amerikaiak, így a floridai Sebringi 12 órás futamot végre amerikai autóval nyerte, amerikai pilóta.

Daytona Coupe

1962 végén Alan Turner az AC főmérnöke komoly változtatásokat végzett a Cobrán. Az autó elejébe egy fogasléces kormánymű került, miközben továbbra is használta a kétirányú laprugós felfüggesztést. Az új autó 1963 elején került termelésbe Mark II utónévvel, így 1963-65 között mintegy 528 darab készült a Shelby Cobra Mark II-ből.

Shelby Cobra 1966-ból

 A további Cobra típusokról pár mondatban:

1965-67 között gyártották a 289 cu in (4.0 vagy 4.7 literes) V8-as motorral felszerelt AC Cobra 427-et, ami csak Észak-Amerikában volt elérhető.

Caroll Shelby még egy „drag” csomagot is tervezett, amely Cobra 289 Dragonsnake néven futott, amiből összesen 8 darabot gyártottak.

1969-ben még így nézett ki egy GT500 Convertible

Az AC Cobra pénzügy kudarc volt. Ez vezetett oda, hogy a Ford és Carroll Shelby megszüntesse az autók importálását 1967-ben.

Ezek után az AC Cars még egészen 1979-ig gyártotta a rugós felfüggesztéssel, keskeny sárvédőkkel, és Ford „kis-block”-al szerelt AC 289-nek nevezett AC Roadster-t.

És napjainkban - Shelby GT500 - 2015

Az 1964-ben piacra dobott Ford Mustangot kezdeti sikerei után úgyszintén áttervezte Carroll Shelby a gyár felkérésére. Így "született meg" az alumínium szívócsövéről könnyen felismerhető Shelby Mustang GT500, amelyet aztán a Boyd Coddington nevelte fiatal tehetség Chip Foose tervezett át a 2000-ben forgatott Tolvajtempó című filmhez "Eleanor" fantázianévvel.

Ami azóta is fiatal srácok és öltönyös üzletemberek álomautója... :)

A Buick Skylark Sport Coupe nem volt más, mint az USA útjainak "dalos pacsirtája".

A Buick Skylark 1953-ban indult útjára közép kategóriás személygépkocsi modell gyanánt, amelyek aztán többszöri dramatikus áttervezésekkel, de több mint 46 éven keresztül voltak jelen az USA és a világ autópiacán.

Az 1969-ben piacra dobott Buick Skylark Sport Coupe 250-1 már a Skylark-ok negyedik sorozatába tartozott.

1968-ban a GM mérnökei ismételten áttervezték a Skylarkot, a General Motors középkategóriás autókra alkalmazott politikáját folytatva az 1968-72 között több féle változatban (kétajtós keménytetős (Hard-top) és a négyajtós szedán), valamint több féle motorral volt elérhető.

Ezek mellett jelen volt az „Egyedi Skylark”,  kétajtós kabrió kupé, kétajtós Hard-top kupé, négyajtós Hard-top szedán és négyajtós szedán változat is.

A kétajtós kupé változatott, rövidebb 112 hüvelykes (2,845 mm), míg a négyajtós szedán változatot, hosszabb 116 hüvelykes (2946 mm) tengelytávval szerelték.

Az 1969 szeptemberében piacra dobott Buick Skylark Sport Coupe 251-1 paraméterei.

Karosszéria típus: Kétajtós-kupé.

Meghajtás: Hátsókerékmeghajtás, háromsebességes kézi sebességváltó.

Hosszúság: 5098-5265 mm.

Üres tömeg: 1387-1813 kg.

Motorizáció: Az előző modellekben rendszeresített V6-ost felváltotta egy új soros hathengeres 4093 cm3 / 249.8 cui, 115,5 KW / 155 Lóerős motor.

Amellyel a Skylark Sport Coupe 12,9 másodperc alatt gyorsult fel 100 km/h-ra és 161 km/h végsebességre volt képes. Az ínyencebbek V8-as, 5.7 literes, 230 LE-s (169 KW) teljesítményű erőforrással is vásárolhatták.

A Honda NSX prototípusát 1989-ben leplezték le a Chicago Motor Show-n, az autó kifejlesztésében a brazil Forma 1-es pilóta Airton Senna is részt vett.

A Honda NSX az évek folyamán több áttervezéssel és ráncfelvarrásal, nem folyamatos utángyártással került a piacra, olyan nagy márkák versenytársaként, mint a Porche és a Ferrari.

2007-ben a Honda vállalta, hogy az évtízed végéig egy új izomautóval lép piacra, melyet egy V10-es erőforrás fog hajtani. Ám az időközben fellépő gazdasági világválságnak "köszönhetően" a Honda visszakozott és bejelentette, hogy az NSX gyártását törölték.

Most azonban, tíz évvel az utolsó modell megjelenése után a Honda elkészítette az utóbbi két évtízed legizgalmasabb projektjét, egy teljesen új négykerék meghajtású hibrid izomautót. Persze érthető, ha a hibrid szó hallatán az izomautók rajongói fanyalognak majd.

Ám a Honda szerint „Ez a modell ugyanúgy feszegeti a sportautókról szóló elképzeléseket amint azt a legelső modell tette negyed évtizede”.

Az ez év első felében megrendezett Detroit Motor Show-n mutatták be az új NSX-et, az iker-turbó feltöltővel rendelkező középen elhelyezett V6-os benzinmotor, és a hozzá csatlakozó további három elektromos motor több mint 550 lóerőt ad le, szétosztva ezt mind a négy kerék között.

A Honda NSX 2016 úgy néz ki, mintha az Audi R8 és a McLaren 650S kereszteződése lenne.

Az alumínium kompozit acél test, a merészen megrajzolt feltűnő új NSX hajlított profil, az alacsony tetővonal, az oldalsó beömlőnyílások tagadhatatlanul agresszív megjelenést kölcsönöznek az autónak.

A káprázatos LED fényszórók, és az éles pengék a hátsó lökhárítón, mind a Honda korábbi konzervatív formavilágát feszegetik.

Hátulról nézve a Honda NSX 2016 semmi jelét nem mutatja annak, hogy ő igazából egy hibrid „környezetkímélő” autó lenne. A négy középen elhelyezkedő kipufogó, a led fényszórók, a verseny autóktól átvett diffúzor, és a hatalmas hátsókerekek jelentős, de egyben szükséges felületet biztosítanak az autó aszfalthoz való tapadásához.

Az NSX minden külső karosszéria eleme gondosan megtervezett, és nagy sebességnél biztosítja az autó maximális stabilitását. 

Hogy miben más még az új Honda NSX?

Tulajdonképpen a világ első teljes mértékben alumínium szuperautója, az építési folyamatok és a használt technológiák, az autógyártás legújabb vívmányait egységesítol az NSX-en. Például a tér-váz alumínium, a nagyszilárdságú acél, a szénszálas elemek hatékony ötvözése teszik az autót „ultra merevvé”, ami az ígéret szerint még könnyebben vezethető.

Az autó súlypontja optimálisan középen és alacsonyan van. Mike Accavitti a Honda legnagyobb forgalmazójának alelnöke szerint: „Az NSX a legjobb sportautó teljesítményekkel rendelkezik, mint a késleltetésmentes gyorsítás és bizalomerősítő dinamika”.

Az alumínium a felfüggesztésben is szerepet játszott, emellett az elől hat, hátul négy dugattyús féknyergek szén-kerámia féktárcsák pedig hatékonyan fékezik le az első 19 colos és hátul 20 colos Continental ContiSportContact nagy teljesítményű gumikkal felszerelt kerekeket.

Az autó teljesítményét kilenc fokozatú kettős tengelykapcsolós sebességváltó koordinálja, amely a Honda szerint szinaptikus sebeségváltásra, és fordulatszám-figyelő váltásra is képes, ehhez kapcsolódik a hosszában elhelyezett közvetlen befecskendezésű V6-os benzinmotor. A hátsó tengelyhez kapcsolódó egy és az első kerekekhez kapcsolódó további egy-egy elektromotornak köszönhetően optimálisan változhat az autó nyomaték-erő elosztása, külön-külön minden keréknél.

A Honda felhívja a figyelmet Sport Hybrid összkerékhajtás rendszerre (SH-AWD), amely hatékonyan dolgozik össze az Agillis viselkedés (AHA) rendszerrel, ami finoman fékezi az egyes kerekeket, növelve a dinamikus stabilitást.

A belső tér fantasztikus: vörös bőr kagylóülések, kiemelt középkonzol, TFT kijelző, telefonrendszer, fűtés és klíma ellenőrzés bizonyítja, hogy az NSX nem csak sportos, hanem stílusos is.

A Honda NSX pilótája választhat Csendes, Sport, Sport + és pálya vezetési módok között, egyéniségtől függően.

Ted Klaus a projekt globális vezetője szerint az új Honda NSX egy ember központú szuper sportautó, amely megfelel az eredeti NSX örökségének.

Az új autó teljes mértékben a Honda Ohio-i Performance Manufacturing központjában lesz gyártva, és 2016 első felétől már megvásárolható az Egyesült Királyságban (£ 100,000) az USA-ban ($ 150,000) körüli áron.